Magyardombegyház község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Békés megye
Lakosság: 309 fő
Terület: 7.64 km²
Népsűrűség: 40,45 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 68

Fekvése

Békés Megye déli részén egy apró kis zsáktelepülés.A román határtól párkilométerre.Lakosainak a száma talán már nem is éri el a 300-at.Pedig az 1950-es években 1200körül volt. Az ország egyik legkivállóbb termőtalaja van a lábuk alatt.Nyugott és csendes környék távol a város zajától.

Története

A Maros folyó sok-sok évezredek alatt lerakodott hordalékából alakult ki ez a sík vidék. Igen jó termőadottságai miatt már nagyon rég óta kisebb –nagyobb megszakításokkal lakott terület volt. Bronzkori leletek tanúsága szerint lakott hely volt. És azt követő korok maradványait is meg lehetett találni. Legrégebbi emberkéz alkotta emlék a Cikó halom, amely a településtől 2 5km-re nyugati irányban található.1814-ben.Makóról telepített református hitvallású zselléreket a Nyéky földbirtokos család,dohánykertészeknek.A falu először a földbirtokos nevét használta,Nyékidombegyház,majd 1863-ban Reformátusdombegyház lett.A mostani nevét az alapító magyar telepesekről kapta.Így lett Magyardombegyház.Ez volt az első az újkori betelepítések közül(Dombegyház 1817,Kisdombegyház 1819,Kunágota1844) A falu fejlődését nagyban gátolta, hogy valamivel több mit 600 hold ált a rendelkezésre.

A zsidóság története Magyardombegyházon

Az újjáalapított településre zsidók az 1800-as évek második felében érkeztek. Az első magyardombegyházi zsidóra vonatkozó említés 1857-ből való. A millennium idején telepedett le a községben Schwartz Pál, valamint Lőwy Ferenc és családja. Lőwy Ferenc földet vett, kocsmát és szatócsboltot nyitott a faluban. Az 1920-as évektől kezdve már csak Lőwyék éltek Magyardombegyházon, vegyeskereskedésük és házaik a templom mellett álltak. Lőwy Ferenc első felesége fiatalon meghalt, ezt követően újranősült. Lőwy Ferenc 1925-ben hunyt el, a kunágotai zsidó temetőbe temették. Özvegye, akit Fáni néninek szólított mindenki a faluban, tovább vezette a boltot. Lőwy Ferenc első házasságából négy gyermek született: János, Margit, József és Boriska. Boriska fiatalon elhunyt. A második házasságból született még egy fiú, Béla. A gyerekek közül a három fiú, József, János és Béla élt a faluban. József és János megnősült. 1944-ben a Lőwy családot és a többi magyardombegyházit Dombegyházára, az iskola épületébe gyűjtötték össze. Itt szalmán aludtak az egyik iskolateremben, és egy csendőr őrizte őket. Rövidesen Magyarbánhegyesre szállították a családokat, ahonnan a csabai, majd a debreceni gyűjtőtáborba kerültek. Innen a magyardombegyháziakat részben Strasshofba, részben Auschwitzba deportálták. Lőwy János munkaszolgálatban halt meg. Lőwy Józsefné kisfiával, Lászlóval és édesanyjával Auschwitzban halt meg. Lőwy Jánosné és kisfia 1945 tavaszán tért haza az ausztriai, bécsi deportálásból, anyósa, özv. Lőwy Ferencné csak nyáron érkezett vissza, őt Bergen-Belsenbe vitték. Lőwy József feleségül vette sógornőjét, megszületett lányuk, Margit. Ők az 1960-as években Izraelbe vándoroltak ki. Béla Kecskeméten dolgozott, édesanyja oda követte. Lőwy Margit Izraelben él, 2004-ben ellátogatott Magyardombegyházra.

Forrrás

Balogh István: A Békés megyei zsidók története, Tótkomlós-Budapest, 2007, Kézirat.

Nevezetességei

Következő községek

További községek